2011. december 28., szerda

14. Fejezet

Sziasztok! :) 
Mivel az előző fejezettel többet késtem, mint amennyit szerettem volna ezért megírtam és fel is raktam a következőt. Remélem tetszik! :) Puszi xoxo


Kiszálltunk a kocsiból és besétáltunk a clubba, ahol már nagyban buliztak az emberek. A VIP részhez vezettek minket, ahol leültünk a piros bőr fotelekbe. Rögtön jöttek és kikérték, hogy mit akarunk inni, mindenki az alkoholnál maradt, bár én nem szoktam inni, úgy döntöttem, hogy most kivételt teszek. Kihozták az italokat és beszélgetve elfogyasztottuk őket. Ezután a lányokkal felpattantunk és a táncparkett közepére mentünk és elkezdtünk táncolni. Rengeteg fiú sündörgött körülöttünk, ami jót tett az egónknak, ezért folytattuk. Már legalább öt számot végig táncoltunk, amikor úgy döntöttünk, hogy berángatjuk a fiúkat is. Odamentünk hozzájuk és egytől egyig az összes már bevolt csípve, pedig körülbelül fél órája érkeztünk meg.
-          Na mivan, Brooke Horan elfáradt? – kérdezte Harry vigyorogva.
-          Épp ellenkezőleg. De ha már ekkora szád van, akkor gyere csak! – húztam befele.
-          Brooke, nem biztos, hogy ez jó ötlet… - motyogta és Zayn felé mutatott, aki dühös tekintetével figyelt minket.
-          Nyugi, nem csinálunk semmi rosszat. Ha megsértődik, majd kiengesztelem! – kacsintottam rá és behúztam a tömegbe.
-          Gondolom megvannak a módszereid. – mondta Harry, mire én csak felnevettem.

Elindult a következő szám is mi pedig elkezdtünk táncolni. Először próbáltunk normálisan mozogni, de mivel Harry köztudottan egy őrült, így ez lehetetlennek számított. Elkezdtünk össze-vissza csápolni és ugrálni. Nem csináltunk mást csak nevettünk és hülyéskedtünk. Miután már könnyeztünk a nevetéstől, inkább visszamentünk a fotelekhez. Zayn továbbra is összevont szemöldökökkel bámult maga elé.
-          Zayn! – mondtam a nevét, de semmi, így odaültem mellé. – Hé, ha az a baj, hogy Harry-vel táncoltam, akkor biztosíthatlak róla, hogy semmi nem történt. Ha nem lennétek ismertek szerintem kiraktak volna minket miattam és Harry miatt, úgy csápoltunk. – nevettem el magam, mire az ő arcán is megjelent egy féloldalas mosoly. Végre rám nézett, majd felállt.
-          Hölgyem! Szabad egy táncra? – kérdezte és közben a kezét nyújtotta felém.
-          Akár többre is! – nevettem fel ő pedig átfogta a derekam és úgy vonultunk a tömegbe.

Közbe a többieket is kerestem és láttam, hogy Harry ott maradt a foteleknél egy pohár ital és Nick társaságában, Danielle Liammel táncolt, Eleanor pedig próbálja Lou-t elvonszolni a fotelekig. Oké, akkor Louis segg részeg. Niall-t kerestem és hamarabb megtaláltam, mint gondoltam volna. A pultnál ült és egy lánnyal beszélgetett. Micsoda? A bátyám csajozik! Ah, merem remélni, hogy nem valami pénzéhes kis csajjal akar összeállni.

Forró vérem az ereimben rohanva áramlottak, míg ő szenvedélyes csókokkal hintette be ajkaimat. Ahányszor hozzámért, valamit elindított bennem. Érintése végig perzselte a bőrömet, ezzel halk sóhajokat kiváltva belőlem. Tovább csókolt én pedig beletúrtam hajába. A zene dübörgött és a levegő tele volt cigi füsttel és alkohol szaggal. Egyre gyorsabb és gyorsabb lett a zene, mi pedig egyre jobban összesimulva ringatóztunk a zene ritmusára.
-          Szeretlek! – suttogta ajkaimba.
-          Én is téged.
-          De én jobban! – kezdte meg a játékot.
-          Azt kötve hiszem! – nevettem fel.
-          De én akkor is… - folytatta volna, de belé fojtottam a szót egy forró csókkal.
Egy kar szorítását éreztem a kezemen, ami elszakított engem Tőle. Az a fél méter is fizikai fájdalmat okozott. Visszaakartam menni, de tovább húztak. A női mosdóba rángattak, ahol megláttam a tükörképem. A hajam kócos volt, akár csak egy szénaboglya, arcom kipirult volt és ajkaim pedig fel voltak egy picit dagadva, amit nem csodáltam. Ránéztem a mellettem álló emberkére és rájöttem, hogy az én drága barátnőm, Danielle rángatott ki a terem közepéről. Megértően nézett rám, de én letámadtam.
-          Miért csináltad? Olyan jól éreztem magam! – kérdeztem ingerültem. Nem akartam ilyen hangnemben, de valamilyen szinten az alkohol is beszélt belőlem.
-          Inkább holnap reggel mesélem el. Már ha emlékszel majd valamire az estéből… - motyogta mosolyogva. – Inkább gyere ide, megigazítom a hajad és a sminked utána pedig szépen haza megyünk, oké? – fogta arcomat a kezei közé. Engedelmesen bólintottam egyet és hagytam, hogy újra embert faragjon belőlem. Mikor ismét a tükör felé fordultam már tűrhetően néztem ki.
Kilépkedtünk a mosdóból. Szememmel a fiúkat kerestem és rögtön meg is láttam őket. Szegény Eleanor részeg barátját ápolgatta, míg a többiek menetre készen voltak. Oda sétáltam Lou mellé, aki Eleanorba kapaszkodott a bal oldalról, így én beálltam a jobb oldalára és ott támasztottam meg. A többiek mentek elől, mi pedig hátul egy picit lassabban próbáltuk kivonszolni azt a mamlaszt.
Ahogy kiértünk a friss levegő arcon csapott. Mindannyian egyszerre álltunk meg és szippantottunk bele a levegőbe, amiben nyoma sem volt a dohányfüstnek vagy az alkoholnak. Már hozzászoktam, hogy sose esik olyan annyira jól a tiszta levegő, mint egy kiadós buli után. Miután józanodtunk valamennyire fogtunk egy taxit és elmondva a címet hazafele indultunk.
Mikor megérkeztünk mindenki felment a szobájába én pedig még segítettem Eleanornak felvinni Lou-t az emeletre ezután a szobámba mentem és ruhástól befeküdtem az ágyamba. Már majdnem elaludtam, amikor valaki elkezdte csókolgatni a nyakam.
-          Zayn, kérlek most ne! Nagyon fáradt vagyok. – nyögtem halkan, de még mindig háttal voltam neki. Egy idegen kuncogást hallottam meg magam mellől. Rögtön kipattantak a szemeim és felültem. Egy zöld szempárral találtam magam szemben. – Harold Edward Styles, te meg mi a jó büdös francot keresel itt? – fogtam meg a fejem.
-          Szerinted? – vonogatta a szemöldökét és közelített felém.
-          Harry, részeg vagy! – néztem rá komolyan, de ő csak tovább vigyorgott.
-          Én? Nem is! – nevetett fel hangosan én pedig kezemmel befogtam a száját.
-          Tudod mit? Maradj itt nyugodtan, majd én lent alszom.
-          Szó sem lehet róla. Jó fiú leszek ígérem! – emelte fel a két kezét, de a szája szélében ott bujkált egy mosoly.
-          Én ebben nem lennék olyan biztos… - sóhajtottam fel, majd a takarómat magam köré csavarva indultam el. Mikor visszanéztem Harry már fél álomban volt.
-          Jó éjt Brooke! – suttogta.
-          Jó éjt! – mosolyodtam el halványan és lecsoszogtam a nappaliba.

Fentről Lou-ék szobájából hallottam, hogy valaki a mosdó felé rohant. Elhúztam a számat. De másnapos lesz holnap mindenki. Belegondolni is rossz…
Lefeküdtem a kanapéra, majd magamra húzva a takarót álomra hajtottam a fejem…